Kreatív tárolás 1.

  Rend a lelke mindennek. Szeretem, ha a holmijaimnak megvan a helye, így nincs káosz sem a házban, sem az életünkben és minden könnyen elérhető,  kezelhető. 

   Ebben a bejegyzésben két rendszerezést segítő, csinos és egyszerű tárolási lehetőséget mutatok be. Külön jó pont, hogy az újrahasznosítás miatt egy kicsit hozzájárulunk a környezetvédelemhez illetve nagyon olcsón készíthetünk praktikus tárgyat.

1. Fiókok kartondobozból

Alapanyagok, eszközök:

• kartondoboz (ok)
• (hobby) ragasztó, széles csomagoló ragasztó szalag
• színes- és/vagy fehér papír
• olló, ceruza, vonalzó

   A kartondobozok füleit szükség szerint levághatjuk vagy le is ragaszthatjuk (ezzel erősebb lesz az oldala). Ha az utóbbit választjuk, úgy a széles ragasztószalaggal tegyük, ne a folyékony ragasztóval és a sarkokat szorosan illesszük össze!

   Az egyszerűbb fiókokat a kamrámba készítettem. Itt leragasztottam/levágtam az oldalsó füleket. Közepesen magas illetve alacsonyabb kartondobozokat választottam. Körbe is lehet ragasztani színes- vagy fehér papírral, de az elejére mindenképpen ragasszunk egyet, ami teljesen befedi és oldalt, alul-felül kicsit hajtsuk is rá és úgy ragasszuk oda, hogy ne váljanak el a szélei. Ezután már csak el kell határoznunk, mit teszünk bele. Ennek megfelelően szabad kézzel vagy előre kinyomtatott betűket vágunk ki, melyeket felragasztunk a doboz elejére. Az enyémek ilyenek lettek:

Fiókok feliratozva

2. Kartondoboz szekrényke

   Ez a másik lehetőség már egy kicsit bonyolultabb és a ragasztó száradása miatt időigényesebb. A hobby szobámba készítettem el ezt a szekrénykét, ezért ilyen lányos és vidám. Természetesen ízlés szerint dekorálható.

Alapanyagok, eszközök:

• kartondobozok
• (hobby) ragasztó, tapéta ragasztó, ragasztószalag
• színes- és/vagy fehér papír, csomagoló papír
• olló, ceruza, vonalzó

   Először is eltervezzük, mekkora szekrényre van szükségünk és ehhez mennyi dobozunk van. Én szándékosan választottam különböző mélységű dobozokat. Az enyémeknek a magassága egyforma, de ez sem törvényszerű. Kedvünk és igényünk szerint rakosgassuk össze őket, míg olyan lesz a formája, ami megfelel nekünk. A dobozok füleit tetszés szerint levághatjuk vagy meg is hagyhatunk két-két szemben lévőt, így zárható marad. A képen látszik, hogy az enyémek között van nyitott polc és zárt is, de ezeket is fel lehet belülre rögzíteni és akkor ezek is nyitottak lesznek.

   Ha megvagyunk a tervezéssel, a dobozokat összeragasztjuk tapéta ragasztóval, ügyelve, hogy szorosan és mindenhol összetapadjanak. Ha megszáradt, az építmény oldalát és hátulját bevonjuk lehetőleg egybefüggő csomagoló papírral. A széleket leragasztjuk ragasztószalaggal, hogy szebb legyen és ne váljon szét. 

    Készen is van a szekrény, innentől ízlés szerint dekorálható. Az enyémben a polcok belső hátlapját ragasztottam be fehér papírral és arra színes virágokat ragasztgattam ide-oda. Ahol meghagytam a füleket, színes papírral vontam be és szintén virágokkal díszítettem. Emellett egy kihúzható fiókot is készítettem bele úgy, ahogy a fenti leírásban már olvashattátok.

   Igaz, hogy egy ilyen szekrény nem olyan strapabíró, mint a fából vagy műanyagból készült társai, de a könnyebb holmikat jól lehet benne tárolni. Emellett ha nem egyforma mélységű dobozokat választottunk, hátul rejtett, titkos kis polcok jöttek létre, feltéve, ha elől egy szintben vannak a dobozok.
   Tipp: ha olyan helyre tervezzük a szekrénykét, ahol eltakar egy konnektort, a doboz hátulját készítsük nyitható-zárhatóra! Így ha szükségünk van az áramforrásra, csak kinyitjuk a doboz hátsó falát, ha pedig nem használjuk a konnektort, akkor meg becsukjuk. Az enyémben is van egy ilyen rejtett ajtócska.

    Íme, az én verzióm:

Nyitva

Zárva

Minden egy ötlettel kezdődik

 

... vagy egy váratlan problémának a megoldására irányuló kényszerhelyzettel. Nálunk mostanában elég sok ilyen akad, mert nem rég költöztünk családi házba, melynek azonnal megkezdtük a felújítását és a saját ízlésünknek, igényeinknek megfelelő otthonná formálását. Bonyolítja a helyzetet, hogy immár megvalósult egyik régi álmom és kertünk is lett hozzá. Szerencsére az egész családom nagyon kreatív, jó kézügyességgel és fürge ésszel van megáldva, így számunkra külön élmény megvalósítani az elképzeléseinket. A férjem lelkesen belevetette magát a férfiaknak való barkácsolásba, míg én a gyerekekkel együtt lassan-lassan megtöltöm a csupasz házat élettel, színekkel, harmóniával, kényelemmel. Illatokkal és ízekkel. Vidámsággal és énekkel. A szüleim pedig tippekkel, ötletekkel és a gyakorlatban jól bevált tanácsokkal segítenek minket. 

   Mindezzel azt szeretném kifejezni, hogy nem csupán a klasszikus kreatív hobby technikákat alkalmazom, hanem elég tág körűen értelmezem a női barkácsolást. Beleértem egyúttal a kézimunkázást  (én varrok és horgolok), a lakberendezést, valamint a konyhaművészetet is, főként a sütemény- és torta sütést, mert ezt is alkotási folyamatnak, különleges művészetnek tartom és nem mellesleg egy olyan remek szórakozásnak, amivel örömet szerezhetek a családomnak. Ebben a naplóban hétköznapi és nem hétköznapi alkotói munkákat mutatok be, legyen az egy időigényes horgolás vagy akár egy egyszerű tipp, ami minőségileg javíthat az életünkön.

   Mivel közeledik a karácsony és a Télapó, félreteszem a hétköznapi lakberendezést és az ünnepekre koncentrálok. Előveszem a régebbi ötleteimet illetve az ezekből megvalósított tárgyakat és eltervezem, idén mit fogok készíteni, mi az, amit meg kéne javítani és mi az, amire tavaly már nem maradt időm vagy kedvem és idén új lendülettel szívesen belevágnék.

    Először mindig az üvegmatrica festéssel kezdem, hadd színesítsék a kilátást és a helyiségeket. Számomra már furcsán csupasz egy ablak, ha nincs rajta valami :-) Minden évben, majdnem minden évszak alkalmából szoktam üvegmatricákat festeni, de sajnos nem találok róluk jó fényképeket. 

   Az ablak tovább díszíthető még néhány, a függönytartóról lelógatott gömbbel, amire masnit is köthetünk. Természetesen egyéb tárgyakat is kitehetünk, ízlésünktől függően.

    Az étkező asztal  is csupasz, ha nincs rajta - akár egy saját készítésű- az ünnep közeledtét jelző terítő és ha eljön az ideje, akkor adventi koszorú, Luca-napi búza, esetleg arany színűre festett girbe-gurba faág karácsonyfa díszekkel, gyümölcsös tál almával-dióval vagy egzotikus gyümölcsökkel. 

    A bejárati ajtóra igazán vendégeket hívogató kiakasztani egy koszorút vagy ajtódíszt.

  Mindezek egyszerű, alap ötletek és könnyen elkészíthetőek, de meghozzák a kedvet a további hangulatfokozáshoz és újabb-és újabb ötleteket adnak. Ahogyan kedvenc főhősnőm, Anne Shirley mondja a Zöldmanzárdos Házból: "Itt aztán igazán tág tere nyílik a képzeletnek! "

Üdvözlet

 

  Mi is lehetne jobb időszak kiélni az alkotási vágyat, tovább szépítgetni az otthonunkat, apró ajándékokkal lepni meg a szeretteinket vagy éppen elkezdeni egy kreativitásról, női barkácsolásról szóló blogot, mint a tél ünnepekkel, illatokkal, varázzsal teli évszakában? Hiszen az egyre rövidebb napok, az egyre hűvösebb idő is benti elfoglaltságokra ösztönöz és több időnk jut az elmélkedésre, tervezgetésre, kivitelezésre, valamint eljön az ideje annak is, hogy végre felhasználjuk a nyár és az ősz folyamán a természetből gyűjtögetett kincseinket.

   Így ősz végén lassan mi is befejezzük a ház körüli munkákat (vagy amit nem tudunk befejezni, egy nagy sóhajjal tavaszra halasztjuk) és a gondolataim lassan már a Mikulás és a Jézuska eljövetele felé fordulnak. Két kislányom (Jázmin 4 éves), (Róza 2011-2015 :-((( Drága kislányom autóbalesetben meghalt pár hónappal e bejegyzés megírása után. A halála utáni bejegyzések végére azóta rózsaképeket is teszek)) és egy kiskutya (Lepke 5 hónapos yorkie) mellett igazán páratlan mulatság a tél, tele vidám készülődéssel és egyre emelkedő lélekkel, várakozással teli szívvel. 
    Bár ez az évszak legtöbbünk számára a sötétet, a hideget és a szürkeséget jelenti, szerintem azért jóval több ennél: a lehetőségek tárháza. Lehet, hogy kint az utcán, a városban vagy akár a saját kertünkben néha reménytelennek tűnik a látvány, mégis úgy gondolom, hogy ezek a hónapok tartogatják a legtöbb megvalósításra váró szépséget az otthonunkban, a családunkban és önmagunkban is. Miután lehullottak a falevelek, elhervadtak a legkitartóbb őszi virágok is, visszahúzódnak téli álmot aludni a növények és az állatok,  költöző madaraink Afrika partjai felé veszik az irányt, mi lehetőséget kapunk arra, hogy magunk színezzük ki és töltsük meg élettel halottnak tetsző, alvó környezetünket.

 Ezt a naplót azoknak ajánlom, akik szeretnek barkácsolni, alkotni, és nem valamelyik hipermárketből készülnek beszerezni olcsó, egyszerű és ötlet nélküli, egyediségtől mentes díszeket, lakberendezési tárgyakat stb. vagy neadjisten (!) süteményeket. 

    Az évek során többféle kreatív hobby technikát kipróbáltam, sok saját ötletet megvalósítottam illetve köszönet a Praktika Magazin munkatársainak az inspirációkért, sablonokért, tippekért.  Ez itt nem a reklám helye, de nem hallgathatom el, hogy sok ötletet, sablont és mintát használok/használtam fel ebből a magazinból, ami ugye szerzői jogvédelem alatt áll, és ezeknek blogon való feltüntetéseinek megvannak a maga jogi korlátai és etikai követelményei, melyekről érdeklődtem a magazin szerkesztőségétől és az iránymutatásukat teljes mértékben szem előtt tartva mutatok majd be. Ez azt jelenti, hogy azokról a tárgyakról, melyeket a Magazin útmutatásai alapján készítettem, csak képet tehetek fel, leírást nem, de feltüntetem a forrást, ami alapján Ti is dolgozhattok. Emellett kötelességem figyelmeztetni Titeket (bár gondolom, nem sok mindenkit érint), hogy ezeket a tárgyakat nem szabad kereskedelmi forgalomba hozni illetve erre a célra gyártani.

  Mindettől függetlenül az a tapasztalatom, hogy bárhol is fészkel egy "ötlet-tojás", mire kikel és szárnyat bont, igazán egyedi, eredeti és különleges lesz. Nekem legalábbis sosem sikerült még teljes mértékben megvalósítani egyetlen készen kapott mintát sem. Nem azért, mert ügyetlen vagyok vagy nem találtam ugyanolyan alapanyagot hozzá, hanem főként azért, mert nem tudom és nem is akarom korlátok közé szorítani az alkotási vágyamat és igenis szabadjára engedem az ujjaimat, a fantáziámat és az érzelmeimet, míg végül elkészül a saját ízlésemnek, elképzelésemnek, lehetőségeimnek megfelelő mű. 

 Számomra különösen fontos, hogy gyakorlati haszna is legyen egy tárgynak, ne csak porosodjon a polcon. Emellett legyen szép, tartós és alkalmas arra a célra, amire készült. Ezért főképpen ilyeneket mutatok be, de álszent lennék, ha nem ismerném el, hogy éppen a karácsonyi ünnepkör kapcsán azért elég sok, csupán díszítésre szánt tárgy kerül ki a kezeim közül, melyeknek haszna a hangulat megalapozásából illetve fokozásából áll, és az ünnepek lecsengésével visszakerül a dobozába, míg a következő télen újra előveszem, leporolom, felújítom, átalakítom, szétszedem és újra összerakom valami egészen másnak építve.

   Sokat gondolkoztam azon, mi legyen az első, kedvet hozó, a szövegkörnyezethez illő kép, amivel zárhatnám ezt a bejegyzést. Azért ezt választottam, mert nem szerzői jog védett és egy adventi naptár igazán kifejezi a várakozás örömét és izgalmát, emellett egyszerű elkészíteni, közepesen időigényes, nem szükséges hozzá különösebb kézügyesség és az alapanyagok egyszerűen, viszonylag olcsón beszerezhetőek: